Porthallenbergi meztelenség

Aron Wildhoffer 25 éves, barna hajú sudár ifjú. Porthallenberg kis városában él. Oda tudja magát gondolni bárhová, s nyomban ott is terem. Továbbá belelát az emberek gondolatába, ha akarja. Lételeme az igazság szolgálata, a gyengék védelmezése és a hatalmasok leleplezése.

Eugen Johansson 42 éves hipnotizőr. Kerekfejű, kopasz, klumpában jár, amitől mozgása kopogó, csoszogó és lomha. Beszéde nehezen érthető, hadar és pösze is egyszerre. Feleségével él Kophugauen falujában, jóra törekvő, szívében élő ember. Vagyona nincs.

Szilvia Knézy 24 éves, egyetemi hallató. Szociológiát és filozófiát tanul a kupakházai egyetemen, mellette meditációs körökbe jár heti háromszor, ahol a világbékéért mantráznak titkos csoportban. Magas, hosszú szőke haj, tűsarkú a mindennapi viselete. Észjárása fürge, bárki érveit kifordítja a helyéről. Bármit megindokol, agilis nő. Kislányával él, jól horgol.

Elég lesz, ne folytassa Remengő! Az első lesz az! Áron valakicsoda…

Wildhoffer, Uram! - vágott közbe a törpe.

Az. Az a Wildhoffer lesz a megfelelő ember. Hozza őt ide, Hermann!

Igenis, Uram! -válaszolt a törpe és hátrált is ki a hatalmas szobából, aminek falai telis-tele voltak aggatva fekete-fehér portréval. Mindegyiken dagadt, húsfejű, vagy épp remegő csontú, szürke bőrű autokrata.

Porthallenberg tavaszból nyárba fordulva a legszebb. Friss és üde minden, erős világoszöldek parkjai, tele van cserfes mosolygós emberekkel az utca. Kikötője tiszta. Vörös és szürke macskővel van kirakva. Mindig teli van hajóval. Kalózhajó, modern yacht... mindenféle áll a szélén. Közelében egy régi háborús emlékpark, ahol fényes lampionok díszítik az öreg gesztenyefákat. Izgalmas történetek szemtanúja. Ott lakik az öreg Jack például. A hajós, aki 30 éve nem hajlandó elhagyni hajója, neve Our dream, fedélzetét, a sok parti büntetés ellenére sem. Ott él a parton. Fut minden reggel, ismeri az összes sirályt. Tüzet is szokott rakni, amin megfőzi spenótos lasagnejét, amire nagyon büszke. Mert Hulaléla, az észak-ameriakai indián hagyta rá a receptet. Délután mindig besétál a három utcára lévő antikváriumba. Nézelődik poros könyvek között. Mindig megkéri a boltost, tegye fel Stewart Johnsontól a Love everything jazz lemezt. Magányos fickó. Nem tudja senki honnan jött, mit csinált fiatal korában. Él. Csendben. Magányosan.

A város ötszázezer lakosú, telis-tele zöldövezettel és parkokkal, ahová a nyüzsgő belváros után be lehet térni nézni a csobogó szökőkutat és a mókusokat. Végezerben a legbarátságosabb lakható város címet kapta. Van benne irodaház, bankok, templomok, szórakozóhelyek, két egyetem és öt típusú középiskola. 14 éves koráig nem jár iskolába senki. Azt tanulja mindenki, ami érdekli. 14 éves korukban elkezdenek először négy kedvenc dolgot, majd hármat, végül kettőt nagyon alaposan kitanulni. Minden lakó elégedett és békében élnek együtt. Szinte mindenki ismer mindenkit. Minden nap meditációval kezdik a városi életet a lakók. Amin a turisták meg szoktak lepődni. Egy központi gong áll a főtéren. Amit pontban reggel hétkor megszólaltanak. Ekkor mindenki elcsendesedik és egy órán keresztül meditál. Mindenki a magának tetsző módon. 8-kor kezdődik el a nap hivatalosan. Gyalog és kerékpárral közlekedik mindenki. Havonta kerületi kirakodóvásárokat tartanak, szociális találkozóhelyek ezek, mintsem haszon motiválta terek. CSak itt lehet kapni a híres porthallenbergi kalácsot. Soha többször s soha máshol. Omlós, barna, szétolvad szádban a gyönge vaníliás íze. Havonta egyszer megsütik és élvezik az ízét. Lehet beszélgetni a városfejlesztési ötletekről, szabad eszmecsere folyik. Egymástól tanulnak a lakosok mindenfélét.

A törpe megérkezett Áronért

Mindeközben Schaffburgban a négy húsfejű megrendeléseit teljesítik foglyaik. Adam, a festő, portrékat gyárt róluk sorozatban. Fekete-fehérben, aranyló keretben, szénnel, ceruzával, festékkel, olajjal. Minden nap tíz portré készül és teszik ki a város falára serény katonáik. Gusztáv, a matematikus egész álló nap amőbázik velük, ha nem engedi nyerni őket, ráborítják a mindenféle finomsággal teli étkezőasztalt. Elizabeth és Oszkár, a háziak kényeztetik őket folyamatosan. Legyezés, masszázs, törlik lábuk előtt a padlót, fényesítik a lépcsőt, főzik a finomságokat, fürdetik őket, miegymás. Alexander, a hipnotizőr pedig azon dolgozik, mindenki kérdés nélkül teljesítse a húsfejűek kéréseit.

Schaffburg városának lakóitól minden nap mutatványt követelnek. Reggel hétkor mindenkinek fejen kell állnia és cigánykereket hányni a palota előtt. Az egész város fél óráig ezzel van elfoglalva, ezt követően mennek a föld alatti pincékbe követ fényesíteni. Mindenki egyformán vagyontalan, élelmet és ágyat kapnak munkájukért cserébe a húsfejűektől. A gyerekeket a palota melletti kőfényesítő műhelyekben képzik, minél szebb köveket fényesítsenek. Aki a legügyesebb, már egy év képzés után mehet a pincébe gyakorlatozni. A verseny ezért elenyésző közöttük. Aki bármi mást csinál, elveszik tőle és beküldik a palotába szolgálatot teljesíteni.

folyt. köv.